Az Űrcsempészek egy taktikai reflexjáték, amelyben nem csak jól kell döntened, de gyorsan is!

Mi kell ahhoz, hogy te legyél az ismert világegyetem legrafináltabb csempésze?

Át kell látnod, hogy a rendelkezésre álló energiából mely űrszektorokba juthatsz el, és kikre tudod rásózni a raktérben felhalmozott rakományt. Mindezt a többieknél gyorsabban, mert a vetélytársaidnak is ez a célja, és ha nem vagy elég figyelmes, lemaradsz a legértékesebb űrszektorokról. Két hipertérugrás között okosan töltsd fel a készleteid, hogy legyen mivel gazdálkodj, de ügyelj arra, hogy végül semmi ne maradjon a nyakadon!

Minden körben egyszerre kell felfordítani annyi űrszektor-kártyát, ahány játékos van, és mindenkinek egyszerre kell licitálniuk ezekre a dobókockáikkal, ráadásul a játékszabályok történetének valaha volt egyik legviccesebb kitétele szerint: "a játékhoz mindenki szigorúan csak az egyik kezét használhatja" ez az egyenlő esélyekről és a gyorsaság szabályozásáról szól.

Az űrcsempészek különlegességét az adja, hogy az egész stratégiát tulajdonképpen három-négy másodperc alatt kell kitalálni és kivitelezni, szemben a gondolkodós, fontolva haladós, birodalomépítgetős játékokkal. Minél olcsóbban kell megszerezni minél több bolygót úgy, hogy ehhez ráadásul minél kevesebb űrlényt kelljen lekenyerezni a csempészárunkkal – de arra, hogy felmérjük, melyik kártyához hány bolygó és hány űrlény is társul, azaz hogy „mennyibe kerül”, és azt mi megengedhetjük-e magunknak, csak egy villanásnyi időnk van, mert ha lassúak vagyunk, a többiek már le is tudták a maguk licitjét, és a szabály szerint a leglassabbat nem kell megvárni.

Lásd, hogyan kell játszani: